"Vonzott, hogyan tehetek egy mai építészeti gesztust a gyönyörű történelmi városrész mellé."
Ó, azok a történelmi városrész mellé tett gesztusok. A bölcs, kissé rezignált, de azért még mindig aktív mester főhajtásai az elmúlt korok építészeti stílusai előtt.
Finta azért korábban nem volt ennyire szelíd: Budapestnek szánt gesztusait például nem a pesti történelmi városrészek mellé tette, hanem bele a közepükbe. Mint például a Westend, amelyik - semmi kétség - kaméleonként bújik meg a hagyományos újlipótvárosi és terézvárosi bérházak határán. Vagy a pesti Duna-sor, amelyet nyilvánvalóan a tradicionális Duna-korzó iránti tisztelete jeléül szórt meg szocreál szállodaépületekkel.
(A kép a Budapest Marriott Hotelt ábrázolja, és a budapest-photo.hu-ról származik.)
További gesztusok még a Volga Szálló a Dózsa György úton, a szabadság téri Bankcenter, a rendőrpalota az Árpád-hídnál stb. (Mondjuk az Árpád-híd esetében a környék eleve nem volt túl esztétikus.) Látható, hogy Finta a '90-es években is képes volt meghallani az idők szavát, és a szürke egyen-szocreálról átállni a nem kevésbé fantáziadús acél-üveg épületekre. A lényeg, hogy az épület szervesen illeszkedjen a környezetébe, de semmiképpen se legyen fantáziátlan, esetleg sablonos.
(A kép a bankcenter.hu-ról származik, és meglepő módon a Bankcentert ábrázolja.)
Egy dolgot nem értek, de azt nagyon nem: miért lett ő az utóbbi években a jobboldal emblematikus építésze? (Makoveczet értem, az organikus építészet az olyan konzervatív szellemiségű dolog.) Ha már jobboldali építészet (már ha van ilyen egyáltalán), akkor elsőre olyanok jutnak eszembe, hogy hagyománytisztelet, mértéktartás, hasonlók.
De ez? Ez minek kell?
Friss kommentek